Tavasszal, április végén jártam Nálad kezelésen, miután teljesen véletlenül szó szerint beestem egy előadásodra. Utólag visszagondolva nincsenek véletlenek….Már több, mint fél éve eredménytelenül próbálkoztunk a férjemmel összehozni a kisbabánkat, így nagy hatással volt rám a Te történeted, hisz anno Te is ebben a cipőben jártál. Szinte azonnal bejelentkeztem egy kineziológiai oldásra, másnap már utaztam is Hozzád.

Intenzív 3 órás kezelésed után azt éreztem, egy mázsás súly került le a vállamról a múlttal való szembenézés, megbocsátás és megértés után! Ez a könnyed érzés azonban nem múlt el másnapra, hanem visszagondolva elengedtem azt a bizonyos „akarom azt a kisbabát” dolgot. Mondjuk úgy, elkezdtem élvezni az életet. Két hónap múlva megjelent a második csík 🙂 Megvártam a levelemmel az első trimeszter leteltét, de minden héten hálával gondoltam Rád! Köszönöm! Szóval ez történt velem 🙂

Azóta már több embernek ajánlottalak, remélem mások is lesznek elég bátrak elindulni az úton.

– Niki

Kb. fél évvel ezelőtt találkoztam és beszéltem először Katával, akinek örökre hálás leszek azért a csodáért, amit velünk tett.

A történetet megpróbálom röviden leírni. Szóval adott egy 3 éves kislány, aki épp dackorszakban van/volt. Mivel van még 2 gyermekem, ezért úgy gondoltam majd túléljük ezt is, de ő teljesen másképp gondolta. A hiszti 90%-a hányással végződött, mindegy, hogy hol voltunk. Mindig mindennek úgy kellett történnie, ahogy ő elgondolta. Nem akart oviba járni, reggel felkelni, felöltözni, fésülködni, beraktam a kocsiba a másik oldalon kiszállt. A reggeli készülődés majdnem 2 órát vett igénybe. Ordított az oviba reggel, azután délután. Sokszor 1 órát ült a kocsiban ovi után és ordított. Estig sorolhatnám még a helyzeteket, mind hasonló. A férjemmel már mindent elolvastunk állandóan a szakkönyveket és egyéb okosságokat olvastunk a neten és próbáltuk alkalmazni. Semmiféle eredménnyel nem járt.

Már éppen kezdtük feladni, amikor véletlenül (bár tudjuk nincsenek véletlenek) olvastam Katáról. Mondtam a páromnak lesz, ami lesz én megpróbálom. Időpontot egyeztetünk és már mentem is. Azt ne kérdezze senki mit csinált velem, nem nagyon emlékszem, de csodás volt. 2 órát dolgozott rajtam (nem vagyok egyszerű eset…)

Az eredmény pedig elmondhatatlan: Reggeli készülődés fél óra, hiszti nélkül megyünk oviba és marad ott, sőt már egyszer azt is mondta szeret járni. A napokban meg is kérdezte az egyik óvónő, hogy mi történt a gyerkőccel mivel mosolyogva ébred oviban. Én is sokat változtam és dolgozom magamon azóta is, elindított egy jobb élet felé. A férjem, katona ember lévén nem hisz és nem bízik az ilyen dolgokban, még ő is fejet hajtott. Nem győzünk elég hálásnak lenni azért amit velünk tett. Mindenkinek csak ajánlani tudom! Köszönjük Kata!

– Judit

Személyesen szerettem volna elmondani azokat a változásokat amit tapasztalok az oldás óta, de inkább leírom. Csütörtök óta nem iszok kávét, nincs rá szükségem… sőt olyan frissességet érzek, éreztem, hogy az éjszakai szoptatás sem okoz problémát! Még nappal sem vagyok fáradt.

A kisfiam (5,5 éves) mintha szelídebb lenne. Megköszön dolgokat, kér! Zökkenőmentesebben megy az esti fürdés, fogmosás… Még panaszkodik hasfájásra, de betudható a mandulagyulladásnak.

Nem zavar egy-két kicsinyes gonoszkodás, amit egy anyuka okoz…

– Móni, 40

Több oldásodon is részt vettem. Könyvelőként dolgozom, Egerben élek, a húszas éveimben járok. Sokat szenvedtem. Testi és lelki tünetekkel is. Aztán az oldások alkalmával dolgoztunk a feladataimon. Ennek hála a szüleimmel egyensúlyba került a kapcsolatom, leginkább Édesapával, akivel nem igazán volt kapcsolatunk, de mára már vannak közös pontjaink. Rátaláltam egy közösségre, ahol nagyon jól érzem magam. Remek munkahelyem van és szuper kollégáim. Megkaptam azt a szeretetet,amire vágytam, több irányból is. Van egy szerelmem, akivel sok évig éltünk együtt, de sajnos a sorsunk külön utakra fordult. Az oldások óta egyre több időt töltünk újra együtt és igazán jól érezzük magunkat. Furcsa, hogy néha el kell veszítenünk magunkat és mindenünket, hogy visszakaphassuk egy sokkal jobb, értékelhetőbb formában ugyanazt.

Még van min dolgoznunk, Veled is, de már jóra fordultak a dolgaim. A testi tüneteim elmúltak. Azt hiszem itt az idő, hogy visszafoglaljam a királynői trónom, visszahelyezzem a koronám és éljem az én saját mesém. Millió köszönettel puszil a királylány, aki legyőzte a saját sárkányát!

– Ildikó, 24

Többször találkoztam Katával, a sárkánytalanításokon is többször részt vettem, nagyon élveztem (folytatni kellene, nem?), aztán tavaly nyár elején mentem el hozzá egyedül. Nem volt 100%-osan pontos ok, és nem gondoltam, hogy nincs rendben az életem, de valamiért mégis azt éreztem, hogy el kell mennem. A részletekkel nem untatlak titeket, de az biztos, hogy az ott eltöltött majd’ két óra tele volt eseménnyel, eszméléssel, sírással, feloldódással és boldog ráébredésekkel.

Kata mondta, hogy sokszor nincs visszajelzés, ugyanis a változás folyamatosan érkezik, és észrevétlenül javulnak a dolgok, az ember sokszor nem is csatol vissza, hogy honnan ered. Ígértem, hogy én majd nem, és jelentkezem, mégsem tettem hónapokig… Aztán egyszer csak beütött és egy nagy flow érzésnél ráeszméltem, hogy Istenem, hát azóta tényleg szép fokozatosan még jobb minden!

Most fél év távlatából beszámolhatok arról, hogy 15 kilót fogytam, a vállalkozásomban olyan felfelé ívelő útra tértem, ami erre az évre olyan eredményeket hozott ki, amik évek óta nem voltak, harmonikusabb lett a párkapcsolatom, több az önbizalmam és még erősebb az optimizmusom és a töretlen hitem.
Igen, ehhez én kellettem, de az én erőmet, hitemet, kitartásomat Kata erősítette meg, és indított el egy még jobb úton, úgyhogy nem tudok mást mondani csak azt, hogy KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM!

– Judit, vállalkozó, 3 gyermek anyukája

Legkedvesebb Barátnőm már régóta emlegetett Téged, és kérte, hogy menjek el hozzád és kérjem a segítségedet. Kisbabát szeretnénk a férjemmel, de a CSODA még várat magára. Több éve próbálkozunk, közben engem többször is műtöttek (5x) dermoid petefészek cisztával (hasi és laporoszkopiával). Sajnos ismét cisztát találtak nálam, amire kaptam gyógyszert de egyre csak nőtt, már 8,7x7cm volt, benne savas állagú több rekeszes képlet, így ismét a műtétet javasoltak, mert hasi fájdalmaim is voltak. Talán ez kellett ahhoz, hogy tényleg elmenjek hozzád, és „újjászülethessek”.

Fantasztikus élményben volt részem, segítettél abban, hogy megértsek dolgokat és elinduljak a változás felé…:) Hétfőn mentem Bp-re, ahol megállapította az orvosom, hogy CSODA történt és nincs cisztám, így hazajöhettem műtét nélkül.

A kórházból kijövet egyből hívtalak, és elújságoltam a jó hírt, és meg szerettem volna köszönni a segítségedet, de Te csak annyit mondtál, hogy ne köszönjek semmit, hiszen ezt te magad csináltad… Magadnak köszönheted… Mintha szárnyakat kaptam volna, repkedtem örömömben, és mintha egy új életet kaptam volna, minden átértékelődött az életemben..

Boldog vagyok, hogy megismerhettelek és köszönöm a segítségedet még egyszer, és remélem, hogy hamarosan álmaink vágya is beteljesül és megszületik a Kisbabánk. Az első CSODA a hozzá vezető úton már megtörtént.

Köszönettel: Andi

Fogalmam sincs, hogy hogyan mûködik ez az oldás, de amikor belül felszakad az az évek alatt lerakódott nehezékként visszahúzó teher, hát az leírhatatlan… Akkor ott teljesen önmaga az ember, önmaga lehet az ember. Kezd tisztá(bba)n látni és elindul egy tisztulási folyamat. Igen ám, csakhogy ez alatt a tisztulási folyamat alatt felerõsödnek rég elfeledett történések, érzések, amelyek tulajdonképpen, így felszínre kerülve bizonyos idõre mégegyszer jól megnehezítik a mindennapokat, hogy aztán valóban múlt idõben, mint tapasztalatról beszéljünk.

Nem megy egyik napról a másikra semmi, de amikor sikerül megérteni egy-két dolgot az embernek magából, a világból, amikor egyre inkább vágyja a Csendet és a dolgokat nem csak azért teszi, mert társadalmi elvárás vagy az a kiállhatatlan fõnök mondja, hanem maga miatt, mert jó érzéssel tölti el, hogy el lett valami végezve, akkor azt hiszem rákerült a saját ösvényére, ahol a saját útját kezdheti el bejárni és ahol minden a saját tempójában történik. Minden olyan korábbi magáról alkotott képet, ami nem a valóságot közvetíti, úgy az erõsségeit, mint a gyengeségeit el kell felejteni. Akár marasztaló, akár magasztaló képek is ezek.

Roppant fontos leülni és erõfeszítésket tenni, hogy megtörténhessen az õszinte szembenézés és belátás az eddig történtekkel, és hogy megtörténhessen magától az elrugaszkodás és az azonosulás a soronkövetkezõvel…

Katának ezúton is KÖSZÖNÖM még egyszer a rám fordított idejét, bár egy idõ után az ember rájön, hogy nincs mit és kinek megköszönni, de azért jól esik. Jaj, és persze jó lenne, ha minél többen eljutnának ilyen oldásokra, mert érdemben tud hozzá tenni az ember életéhez, hogy az minél teljesebb lehessen. Úgy legyen.

– Róbert, 39

Katában azt szeretem a legjobban, hogy egyszerûen látja azokat az ügyeket, amiket azok, akik éppen elszenvedjük a traumákat, nagyon bonyolultan élünk meg. Kata természetessége, gyorsasága, precízsége jellemzi kineziológiai kezeléseit, beszélgetéseit és oldásait. Ennek élménye- bevallom-, minden alkalommal elbûvöl. Hogy pontosítsak, elõbb meglep, majd elbûvöl. Meglep, -még mindig- hogy mennyire pontos az a rendszer, amivel dolgozik, hisz amennyiben én nem is tudom mit érzek a stresszes helyzetben, a viselkedés barométer teljes mértékben beazonosítja és felmutatja azt az érzést, amit meg elõttem is elrejt saját védelmi rendszerem. Hát lehet ennél elbûvölõbb az ember maga? Köszönöm a mindenkori segítséget és meleg szívvel ajánlom mindenkinek Katát!

– Orshee, 40

Hónapok óta depresszióval – vagy ahhoz hasonló állapottal küzdöttem. Úgy éreztem, nem áll mellettem senki, és egyedül vagyok a 1,5 éves kisfiammal. Nyáron volt egy balesetünk, ez rádöbbentett arra, hogy változtatnom kell. Elsõ körben pszichológussal próbálkoztam, de miután még én ajánlottam könyveket neki, úgy döntöttem, nem fecsérelek rá több idõt.

Katát már ismertem egy ideje, tudtam, mivel foglalkozik, de hittem is, nem is, hogy segíthet. Végül október végére megbeszéltem vele egy idõpontot. Az oldás során rég eltemetett dolgok kerültek a felszínre, meg olyanok is, amirõl nem is tudtam.

Lelki értelemben fáradtan jöttem el tõle. Következett pár nap hullámzás – tomboltak az érzelmek. VISZONT ami utána kezdõdött!!! Újra úgy érzem, ÉLEK. Célokat tûztem ki magam elé, újra járok emberek közé, beültem az iskolapadba – új szakma szerzése a cél, és felvettem a kapcsolatot régi barátokkal, akiket évek óta nem láttam, közben újak is érkeztek 🙂 Nem tökéletes az életem, de jó úton haladok. Köszönet az útmutatásért, Kata!!!

– Gabi, 33